:
Késő este volt. A lány egyedül volt otthon. Tanult. Az ablakkal szemben ült íróasztalánál.
Teljes csend honolt a szobán, csak a falióra tiktakolt halkan.
Odakinn sötét volt és hideg. Viharos novemberi szél süvített a fák között.
A lány felnézett könyvéből és kibámult az ablakon - egyenesen egy szikrázó
zöld szempárba. Világított, izzott és meredt előre a lány szemébe.
Megborzongott. Riadtan figyelt, moccanni sem mert. Mintha azok a smaragd szemek odaszögezték volna a székhez.
Minél tovább nézték egymást, annál tágabbra nyílt a lány pupillája. Egyikük sem pislogott. A két tekintet egymásba fúródott. Az óra egyre hangosabban ketyegett.
Beletelt néhány percbe, mire a macska végre megmozdult, és leugrott az ablakpárkányról…
(104 szó a szövegben) (904 olvasás)