Cím: Végtelen házasság 20.
Szerző: Anne20 - Urbán Annamária
(08-26-2009 @ 10:47 pm)
:
A lányt nem igazán érdekelte, mi történt David-del azután, hogy otthagyta megszégyenítve a kollégái és felettesei előtt. Az sokkal jobban foglalkoztatta, mi lesz most vele. Még ő érzett szégyent, mert belekeveredett egy ilyen ocsmány sztoriba, egy házasságszédelgő csapdájába esett és ez most kiderült! Biztos, hogy nyilvánosságra kerül, és kérdezni fogják róla. Előre félt a kínos szituációtól.
De még mindig nem ez volt a legrosszabb. Hanem az, hogy beleesett David-be. És most meg kellett kínoznia magát ahhoz, hogy elfelejtse.
Már az maga egy óriási szenvedés volt, hogy gond nélkül kijutott az épületből. Semmi könnycsepp, semmi hüppögés, csak a keze remegése árulta volna el, ha valaki ezt figyelte volna.
Cynthia kinn omlott össze a stúdió háta mögött, ahol úgy tűnt, egy lélek sincs. Nem akart újabb céltábla lenni. Zokogva borult térdre a füvön, és végre kiengedte fájdalmát.
Azt sem hallotta, amikor édesapja taxit hívott. Csak arra figyelt fel, hogy valaki felkarolja és betuszakolja az autóba. Könnyeitől homályosan látta maga előtt Stephen arcát.
Nem emlékezett rá, hogyan került vissza a szállodai szobába. Édesapja hozott neki valamit egy pohárban, és megitatta vele. Iszonyúan csípte a torkát, pár perc múlva pedig öntudatlanul eldőlt, mint egy zsák, és mély álomba zuhant.
Stephen közben felhívta a rendezőt, hogy ma már nem megy vissza, vigyáz a kislányára. Aztán hazatelefonált, hogy Cynthiát másnap hazaküldi, ha felébredt a mámoros álomból. Sarah-nak nem nagyon részletezte a történteket, az ikreket viszont megkérte, hogy hagyják békén a testvérüket. Liz már mutatta az újságban a képet, és apjuktól annyit megtudtak, hogy vége a kalandnak, és Cynthia kiborult.
A lány a nap hátralévő részét, vagyis szinte az egészet átaludta.
Apja csendesen üldögélt az ágy mellett és tanakodott.
Abban reménykedett, hogy mire vissza kell mennie a lánynak a suliba és a sorozatba, kicsit visszabillen lelkileg. Óriási csalódás érte, de muszáj kihevernie. Az első szerelem! És az első lelki pofon! Cynthiának van még mit tanulnia Hollywood álnok és felszínes oldaláról.
Stephen ott aludt el a fotelben, és reggel fáradtan nyújtózkodott. Még sosem látta ilyen állapotban a lányát, mint reggel, ébredés után. Az előző napi sokk most ütött ki az arcán.
A reggeli már az asztalon várt, hogy nekiüljenek, de a lány csak fintorgott, amikor meglátta a kínálatot.
- Te reggelizzél, Apa, én nem vagyok éhes.
Máris ment a fürdőszobába arcot mosni. Amikor előjött, szinte semmi változás nem látszott rajta.
Egykedvű volt, az a tudat sem nagyon dobta fel, hogy hazamehet. Összezavarodott. Tudta, hogy egyetlen szavába került volna, és David vele maradt volna. De rájött, hogy ilyen kapcsolatot nem akar. Más nő párját elvenni – még ha nem is szándékos volt – számára aljas tett.
Sem a büszkesége, sem az erkölcsei nem engedik meg neki.
Végül taxival ment haza. De nem hiányzott neki az otthoni pörgős zsibvásári hangulat. Jessica harsánysága, anyjuk vesébelátása és sajnálkozó tekintete. Talán Liz nyugodt hallgatása majd jót tesz neki és megvigasztalja. Rob pedig teljesen semleges, szinte elpárolgott otthonról.
Már ebédre megérkezett, és hiába volt apja intelme a család fel: mindenki körülvette és nyaggatni kezdték. Kíváncsiskodtak, sajnálkoztak felváltva, úgyhogy Cyn bejelentette, hogy nem akar velük ebédelni. Arra vágyott, hogy fenn lehessen a szobájában, és mindenki hagyja békén. Olvasni akarta a forgatókönyvet, lelkileg egy másik világba akart kerülni.
- Apád azt mondta, nem is reggeliztél! – szólt szemrehányóan Sarah.
- Reggel nem volt étvágyam, most pedig szeretnék inkább egyedül lenni!
- Akkor legalább vigyél fel valamit magaddal.
- Nem. Majd ha mindenki ebédelt és üres az étkező, akkor lejövök!
Fogta a kis bőröndjét és felkullogott a szobájába.
Folyt.
(555 szó a szövegben) (956 olvasás) 
|
