| Küzdőtér |
|
|
|
Cím: Végtelen házasság 43.
Szerző: Anne20 - Urbán Annamária
(10-08-2009 @ 10:01 pm)
:
Nehéz napnak ígérkezett: szombaton ebédidőben általában tele volt az étterem, így most is. Már délelőtt tudták, hogy sajnos mindhárman egyszerre nem ülhetnek le a lányokkal beszélgetni, mert akkor Maggie nyakába szakadna az egész munka. Billy ebbe nem ment volna bele. És Maggie sem. Így megegyeztek, hogy Billy csak annyi időt tölt el velük, amíg megbeszélnek későbbre egy találkozót. Munkaidőn kívül úgy találkoznak, ahogy tudnak, de ma sajnos sokat kell dolgozni. Nem kivételezhetett vele megint. Ugyanezt megengedte Tom-nak és Mike-nak is. De csak azért, mert Maggie meg akarta figyelni, hogy a lányok hogyan viselkednek, hátha ő esetleg reálisabban látja a dolgokat, mint a fiúk, akikre ráborult a lila köd, mihelyt az ikrek átlépték az étterem küszöbét.
Ezúttal Tom látta meg a lányokat először, és szólt Billy-nek a pultnál, aztán beszaladt Mike-hoz a konyhába.
A lányok leültek, és először Billy ment oda, hogy köszöntse őket. És megkérdezte, csak hogy megnyugodhasson:
- Ugye itt ebédeltek? Mit hozhatok nektek?
A lányok gyorsan tanácskoztak, közben Billy Cynthiához fordult. Megint elsőre kitalálta, melyikük Cynthia. Valami hatodik érzék mindig megsúgta, melyik lány az, aki neki kell.
- Ne haragudj, elfelejtettem, hogy ma ilyen nagy nyüzsgés lesz itt, nem tudunk nyugodtan beszélgetni.
- És mikor végeztek? Visszajöjjünk délután? – reménykedett Cynthia. Nem is értette, miért fontos neki, hogy beszélgessenek, amikor elhatározta, hogy megpróbálja Billy-t kizárni a gondolataiból. De ahogy meglátta, tudta, hogy nagyon nehéz dolga lesz.
- Annak nagyon örülnék. És a fiúk is szeretnének veletek találkozni. – nézett a másik két lányra.
Jessica megnyugtatta.
- Hát akkor mászkálunk egyet, aztán visszajövünk.
- Négy óra nagyon késő? Addigra lemegy a roham.
- Oké. Megbeszéltük. Leadod a drótot a fiúknak is?
- Nem. – vigyorgott Billy. – Majd ti megmondjátok nekik. Ők hozzák az ebédet, én majd csak a desszertet, hogy ne csak az én társaságomat élvezzétek. – rákacsintott Cynthiára, és elment.
Átment a mamájához a pult mögé, és szólt Mike-nak a konyhába. Aztán leszedett egy asztalt, Tom-ot is átengedte a lányoknak, és néha kivitt valamit egy-egy vendégnek. Amikor elhaladt a lányok asztala előtt, mindig ránézett Cynthiára.
Maggie igyekezett észrevenni ezeket a pillantásokat. Az rögtön látszott, hogy Billy valóban odavan Cynthiáért, és ez a lánynak is tetszett. Ő egy kicsit visszafogottan viselkedett,de úgy tűnt, mintha ők ketten valóban külön világot alkottak volna. Cynthia nem játszotta a „megközelíthetetlen sztárt”, volt benne valami megnyerő közvetlenség, bár eleinte azért bizalmatlan is volt Billy-vel. Pár méter távolságból nézegetve őket ideális párnak tűntek, ha nem lennének köztük akkora különbségek. De ez csak Maggie-t zavarta, a fiatalok mintha kizárták volna köreikből a problémákat.
Nemsokára megérkezett Mike az ebédekkel, és így köszöntötte a lányokat:
- Sziasztok! Na, kihevertétek a tegnapi sokkot? Vagy rémálmaitok voltak a koncert miatt?
A lányok nevettek, aztán Jessica vette át a szót:
- Majd nektek lesznek rémálmaitok, ha meglátjátok a képeket, amiket csináltam!
- Már alig várom! Később találkozunk.
Jessica és Mike határozottan flörtöltek, ahogy Maggie látta, de Mike időben visszatért a munkájához. Aztán Tom ment leszedni az asztalukat. Szó se róla, a fiúk igazán jól megszervezték a dolgaikat.
Maggie Elizabeth-ről és Tomról is kialakította a maga véleményét: a három lány közül ő a legszerényebb, és a legvisszafogottabb. Vagy talán csak nehezen oldódik. De ez a páros is jól érezheti magát egymással.
Aztán végre Billy is visszamehetett hozzájuk, megkérdezni, milyen legyen a sütemény.
- Ugyanolyan desszert jó lesz, amilyen tegnap? – fel is sorolta, miket hozott pénteken. Cynthia mosolyogva belekötött.
- Nem jól emlékszel. Nem almás pitét ettem, hanem meggyeset. Megbuktál a memóriateszten.
- Nem igaz. – mosolygott Billy, és nem dőlt be a trükknek. – Almásat és meggyeset hoztam, de te mindent utálsz, ami meggyes. Te buktál meg a hazugságvizsgálón. És már megint próbára tettél, ez nem igazság! Most már örökké vizsgáznom kell? Vagy végre meggyőztelek, hogy meg tudok jegyezni fontos dolgokat?
Cynthia elvörösödött.
- Nem vizsgáztatni akartalak, csak vicceltem. Ne legyél undok!
- Visszaütnek a vicceid, mint az átkok.
Elizabeth és Jessica hangosan felnevetett, hogy oldja a hirtelen keletkezett kis feszültséget.
- Ez hihetetlen! Egy napja ismeritek egymást, és máris marakodtok?
Cynthia észrevette, hogy megbántotta Billy-t. Tényleg idegesítő lehet neki ez az örökös „számonkérés”. El is határozta, hogy befejezi.
- Nem is tudom, akarok-e még veled egyáltalán találkozni… – nézett Cynthiára Billy vigyorogva.
- Ismét sikerült kiábrándítanom magamból egy rajongót! Wow!
Végre nevettek, ezzel a pillanatnyi sértődés mindkét fél részéről megszűnt.
- Szóval akkor beéred almás pitével?
- Igen. És neked van időd velünk megenni egy meggyest?
- Nincs. Anyóca azt mondta, ma nem kivételezik velem a fiúk rovására. De délután együtt uzsonnázhatunk. Akár mind a hatan.
- Oké, akkor most nem is kérünk desszertet – javasolta Jessica –, hanem délután visszajövünk sütizni. Nem ehetünk megállás nélkül estig!
- Jól van, lányok, akkor négykor ugyanitt! – Billy elköszönt és megérintette Cynthia kezét.
Magában somolygott, mert a lány összerezzent. Aztán Billy-nek rohannia kellett.
- Számlát nem kapunk? – kérdezte Elizabeth.
- Nem. Meghívtunk titeket.
- Inkább majd a desszertet finanszírozzátok, de most szeretnénk a számlát kérni…
- Aha… – vigyorgott Billy. – Neked sem dőlök ám be! Tom-ot szeretnéd, igaz?
A két iker nagyot nevetett, amikor Elizabeth elpirult.
- Te tényleg undok vagy! De azt hittem, csak Cynti-vel! Tudod, mit? A panaszkönyvet kérem inkább!
- Mindegy. Azt is Tom fogja hozni, csak hogy örülj!
Billy vigyorogva intett, aztán visszament a pulthoz, és büszkén újságolta az anyukájának, hogy a lányok délután újra eljönnek. Megint sikerült „szót fogadnia”, nem ragadt le sokáig beszélgetni. Maggie elkészítette a számlát.
Maggie nem mondta el fiának a lányokról kialakult véleményét. Gondolta, vár még, megnézi, hogy alakulnak a dolgok később.
Amikor megérkezett Tom, Billy nevetve kezébe nyomta a számlát és elküldte a lányokhoz, ő pedig körülnézett, és kivitt néhány étlapot az újonnan érkező vendégeknek. Tom pedig széles mosollyal elviharzott.
Billy egy percre beosont Mike-hoz is a konyhába, szólt neki, hogy a lányok most lelépnek, de később visszajönnek.
Amikor felálltak az asztaltól, Billy éppen el volt foglalva, de rákacsintott Cynthiára, Tom is intett nekik, Mike kikukucskált a konyhából.
Cynthia ránézett Billy mamájára, és egy „viszlát”-ot formálva a szájával integetett neki.
Maggie visszaintett és gondolatban újabb piros pontot írt fel a lány virtuális egyenlegére. Az elsőt akkor jegyezte fel, amikor Billy megkapta az autogramot.
Folyt.
(967 szó a szövegben) (900 olvasás) 
|
[ Vissza: Anne20 - Urbán Annamária | Művek listája ] |
|
|
|
|
|
