Csak nézd szépségét az esti alkonynak,
melyben a színek kavalkádja napról napra más,
s meglátod, hogy fest a természet óarany felhőket,
és hogy kergeti vad szelével sötét tónusát.

 
Néha elég egy esetlen törtszárnyú pillanat,
mibe beleolvad egy ilyen álomszerű varázs,
s már nem is fáj annyira ez az ezerarcú élet,
mibe végtelennek tűnik a lét-szomorkodás.

 
Valahol mindig találunk néhány szökött percet,
ami hűséggel vigyázza a színek ritmusát,
csak a dalt kell megtalálni, s azt a hozzá illő kottát,
mi szívünkbe harsogja az élet-muzsikát.