[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 238
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 238


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Talán nem volt hiába
Szerző: lena1 - Kun Magdolna
(10-21-2012 @ 11:12 am)

:

 

Az élet írja

Szó, írás, szív,
mind-mind másé lett.
Fáj nagyon,
de így van ez,
ha sorsunkat az élet
könnyel írja 
meg

Kun Magdolna

Búcsúzóul 


Én is csak egy ábrándos, naiv ember voltam,

ki örök tavaszt várt a hideg tél helyett,

ki nem hitte, hogy az ősz minden napsütést,

jégkristályos hópihéjű avarba temet.


Én is álmodoztam, mint annyian mások,

kiknek vágyuk volt az, hogy szeretve legyenek,

egyszerű érzésekkel, de kiteljesült szívvel,

mely egy életre szóló boldogság lehet.

 
Én is úgy képzeltem, mint milliónyi társam,

ha majd reám lelnek, sosem hagynak el,

s úgy vigyázzák bennem jóravaló lelkem,

hogy az ne sérülhessen, ha könny szakítja fel.

 
Én is bíztam abban, sosem marad nyomtalan

az összegyűjtött emlékek színes halmaza,

mert abban a halmazban mindig lesz egy perc,

mely a múló évek szépségét visszaadhatja.

 
Én is úgy reméltem, virágzó tűz-nyaram,

hervadásig óvja meg két ölelő tenyér,

s majdan úgy szorítja magához le-lehulló szirmát,

hogy az-az elmúlással is méltán megbékél.
 

http://www.youtube.com/watch?v=xK9__jWXFG8&list=UUUoUDKbpascLG6OP_DoXYGQ&index=1&feature=plcp





(248 szó a szövegben)    (1030 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: lena1 - Kun Magdolna | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.38 Seconds