:
Felhőnász
Készül az égi család
- hangolnak az istenek -
és lecsap újra a nász,
még földanya is remeg.
Ott rohan esztelenül
- nótáz a kevély rokon -
ő sem maradt egyedül,
megvillan az ágakon.
S íme megindul a pár
- felhőruha szárnyakon -
sírnak a nagymamikák,
könny perdül az arcokon.
És leszakadt az eső
- mint gyermeki szó repül -
árnyakat ír remegőn,
hisz dörög is cefetül.
Összeborulnak a fák
- sok kis szem az ablakon -
reccsen elé a világ,
s megrezdül az álmokon.
(68 szó a szövegben) (865 olvasás)