:
Magyar virtusok /3./
Voltak őseim között
oly hatalmas emberek,
de tévedtek is - többek között -
s biztos én is ezt teszem...
***
Szép a lányka,
seregős a szoknyája,
ölelésre vágyik minden porcikája -
oszt' - csípős pici szája.
***
Hol a cipőd szorítja lábad,
ott lehetnek azért jó utak is...
Hol elméd bő gatyában futhat -
ott tán - kapca a zoknid.
***
A legénynek nagy a hangja
- harsog, mint a ráspoly -
szinte izzik az út utána,
de megcsuklik az ágyon.
Budapest, 1976.
(78 szó a szövegben) (897 olvasás)
