Kilyukadt a gatyám - bizony ám!
Betakartam ám - szaporán,
s nem látszik hiba már vonalán,
de lyukas maradt a gatyám.

***

a sárban emberek voltak
megrakott szekeret toltak
kedvesen magukhoz hívtak
a sárban én is ott toltam
s végül már egyedül voltam
mikor én is elbotoltam

a fényben emberek voltak
üres szekéren kuncogtak
teli szájjal kigúnyoltak
egy morzsát a sárba dobtak
hol fehér szemek villogtak
s üres szekér elé fogtak

hogy ez egy rossz álom volna
mégis mind-mind ezt tanulja
minek ide az a munka
utcasarkon kell a kurva
mind a farka után futna
én meg vagyok egy nagy marha

***

Ócska rímeken tekertem,
szót eléjük is kerestem,
szótagok között merengtem,
míg eláztak a tekercsek.

***

Oly messze volt, s mégis közel,
nem csoda hát, hogy végül is
utolérte farkát a macsek.
Ámde - mi a fenének is?