:
Őrizd őt fénysugár…
A kislámpa fénye éppen ágyadra hullt,
a fénysugár köréd ezüstös burkot vont.
Ajkadon félmosoly, akár egy gyermeké,
arcod redői beteg, idős emberé.
Elgyötört, széles homlokod mögött talán,
régmúlt idők emlékei találtak rád.
Vagy csak élted a jelent, a pillanatot.
Lelkedbe béke költözött… Szenteste volt.
Csillagszóró ragyogta be a vén szobát.
Majd váratlanul borult ránk a félhomály.
Csak a kislámpa fénye hullt éppen reád,
görnyedt testedre, te szegény, beteg apám.
* * *
Eseng a lélek, örök a hit, csodát remél:
sokáig dédelget még közöttünk a fény!
2012. január
(90 szó a szövegben) (973 olvasás)