:
Gesztenye
Hazafelé ballagok csendes esőben,
gesztenyeszem pottyan mellém nedves kőre.
Emlékek bukkannak elő a múltamból,
e kicsiny kis terméssel mennyit játszottunk!
*
Gyermekkoromban az anyukámmal,
fúrtunk, faragtunk, s pár gyufaszállal
sünökké váltak kis golyóbisok,
kisszék asztallal és kismalacok.
Majd gyermekeimmel, a fák alatt
szedtük a gesztenyét, hadd játszanak!
S mint körforgás: mit otthon tanultam
leánykáimnak mind megmutattam.
Csodálatos kis mesevilágot
építettünk a sok kicsi bábból.
Néztem, ahogy játszadoznak vélük,
életre kelt kalandos meséjük.
*
Csak egy gesztenye hullott mellém a kőre,
s könnyem keveredett az őszi esővel.
Hol vagytok ti régi, meghitt, szép érzések?
Gyermekeim messze… Kihűlt házba térek.
2014. szeptember 15.
(79 szó a szövegben) (268 olvasás)