[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 173
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 173


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: A semmiből...
Szerző: Pirospipacs - Nagy Ilona
(07-12-2013 @ 12:09 pm)

:

 A semmiből…

   Amikor megékeznek fullasztónak érzi a mozdulatlanságot, a csendet. Minden négyzetméterről hiányol valamit, ami régen ott volt, amitől élt a ház és a környéke. Bántja ez a rend, hisz nincs benne élet…
   A kajszibarackok édesre és hatalmasra nőttek, a szőlőtőkék rogyadoznak a fürtöktől, a lugas pedig
felkapaszkodott egészen a tetőig. A járdaréseken bújik a gaz, az utcai szilvafák földig lógatják ágaikat a rengeteg terméstől.
- El kell adnunk – mondogatja magának és fiainak, ezért úgy dönt, hogy új képeket készít a házról a
hirdetéshez. Vakítóan süt a Nap, hőség van és szárazság. Azt sem látja, hogy a ház a fenyőkkel belefér-e a képbe, hiszen csak a nagy fekete semmi mutatkozik telefonja kijelzőjén…
- Anyuka, így nem lesz jó, mert a fénnyel szemben állsz – szól rá az idősebbik fia.
- Kisfiam, nem állhatok háttal, ha épp a ház felől jön a fény – válaszolja, miközben egyre közeledik a
házhoz, és kattint- és kattint…
A szíve most is összefacsarodik, amikor bezárja a kaput. Ilyenkor mindig
megáll egy percre, hogy még egyszer beleszippantson a levegőbe, és végigsimítsa pillantásával a növényeket, s a házat…
   Amikor hazaérnek, kisebbik fia feltölti a képeket a számítógépre.
- Anyuka, valóban homályosak lettek, de van rajtuk valami…
Odasiet. Maga sem hiszi el, amit lát. Az első képen hidat képez a ház a fölött védelmezőn, ahogy a
kagyló zárja magába a gyöngyöt. A másodikon, már a kerítést öleli, a harmadikon pedig ott lebeg a lábainál a gyep felett… Éppen olyan, mint a mesékben. A piros belefonódik a narancssárgába, az megérinti a napsárgát, ami rásimul a zöldre. A zöld ráfolyik a kékre, mely finom lilába hajlik át. Nézi, és nem érti. Mert ez most lehet egy jel, egy üzenet, vagy csak egy egyszerű csoda. Honnan és hogyan, és mért épp akkor… Aztán valami furcsa melegség járja át a szívét, s rádöbben, hogy nem is kell tudnia a választ, hisz meglehet, hogy akkor soha többé nem hihetne a csodákban…
   Egy darabig még nézi a képeket, s csak nagy sokára tud megszólalni.
- Istenem, szivárvány a semmiből…

2013. július 11.






(343 szó a szövegben)    (668 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: Pirospipacs - Nagy Ilona | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.39 Seconds