:
Csendnyi csepp…
Lassan jöttem, mert esett…
Engesztel e tisztaszag,
bámulom a cseppeket,
megcsillannak, hullanak,
átlátszó kis gyöngygolyók
szörföznek a lejtőkön,
zuhatagot, csepp folyót
játszanak az ernyőmön.
Az én őszöm langymeleg,
esője is álmodó,
avarágyon hentereg
a földet ért vízbogyó,
leveleken csendnyi csepp,
kristálytükrű hinta-tó,
az égboltkék egyre szebb,
szederszíne gyógyító.
Egy fényhasáb átnevet
fázók ázott tincsein…
lassan jöttem (mert esett),
átölelve nincseim…
2014. október 21.
(58 szó a szövegben) (314 olvasás)