Cím: Eső után Szerző: piroman - Piro M. Péter (12-27-2010 @ 09:30 am)
: Őszi esőben csend a világom, s míg az utam tisztul szemetétől, bennem a múltról szólna az álom, csak születésről, csak születésről.
Víz kavarog lassan, lefelé visz, volna csak egy csepp, volna a jóból... Céltalanul sétálni veled, hisz jó a vigasz, független a kortól.
Cél az időnek sincs, neki sincsen, és ha megállok, mint az eső, most, fénybe veszek, mint szép szemeidben álmodozóan vesztem el egykor.
Tartom a halvány illatodat még, alszik az érintésed a kézben, nézem az égen múlt mosolyod rég, nyár a hajad, hullámzik a réten.
Jelben a jel, hogy még ma jelen vagy, halni se tudsz így, bennem a szíved, dobban a hang és ez nem a tegnap, máig e vérben fáj a te véred.
(114 szó a szövegben) (1039 olvasás)
|