Itt a kocsmaköltemény:
pultra pénz, a pénzre sör,
várok én, s a szép remény,
- sörre füst, a füstre sör.

Kis mosolyt a jattra mért,
bár, ha jambusokra költ
lelke van talán..., azért
- még fizetni kell a kört.

És alázatot tanít,
mert az alkonyat tömör,
kocka asztalán papír,
- füstre füst, a sörre sör.

Várok én csakúgy, ahogy
vár a vers:
percre sor,
- sorsra perc.