Cím: Mozgó ünnep 2.
Szerző: piroman - Piro M. Péter
(07-17-2019 @ 12:52 pm)
:
- Van egy kis gond, főnök! - vakarta a tarkóját Páva, pedig szinte még csak a fél lába volt bent a tűzoltóság társalgójában.
A másik kezében egy kockás füzet volt, a csoport könyvelése. Ezzel vezényelte magát, miközben szótagolva közölte a hírt:
- Ez a pénz ma-xi-mum Püs-pö-ki-ig e-lég. Ben-zin-re. Szóval: nincs csoport buli, nincs CSOB!
Általános felhördülés volt a válasz a legénység részéről.
- Az meg hogy?!
- Elkurváztad, vagy elittad?!
- Mondjuk ezek még tolerálható indokok...
- Ki volt, aki nem fizetett a kávéért?!
- Tudjátok, hogy a "C" csoport hova ment? A Vecsési-tó mellett havajkodtak! KÉT NAPIG! Mi meg...
- Mehetünk a píbe, meg a csába!
- Szilencium! - állt fel a szolgálatparancsnok a székéből. És mivel még mindig zsongott a csapat,
ezért hozzátette: - Ez kusst is jelent a kevésbé művelt droidok számára! Na, szóval… Tóth
törzsőrmester volt szíves felvázolni szerény anyagi helyzetünket a CSOB-bal kapcsolatban. Ebből
úgy tűnik, új szabályok jönnek a havi befizetésre és különösen a kávépénzre... De! De most cselekedni kell!
- ?
- Pénz kell és sürgősen! Drasztikulálni fogok! A srác hozza ide a kisraktár kulcsát, valaki vegye le a II.
szerről a fényképezőt! Aztán bent leszek az irodámban, senki se zavarjon!
(Néhány órával később)
Kinyílt a szolgálatparancsnoki iroda ajtaja.
A főhadnagy kilépett rajta és szétnézett a "véletlenül" pont ott összeverődött emberein.
- Na, uraim, ez kemény menet volt, - törölte le Mázlis színpadiasan a nem létező verítéket a homlokáról,
majd vigyorogva folytatta: - de megérte, lesz csoport buli, vagyis CSOB!
Általános ováció övezte a bejelentést, de azért Szpidipeti rákérdezett:
- Az királyság lesz, de mégis, hogyan intézted?
- Nos, srácok, volt egy elfekvő cuccunk a kisraktárban, amiről éreztem, hogy sokat érhet
bizonyos személyeknek. - kezdte a főhadnagy. - Ne aggódjatok, semmi svarc, olyat sose tennék! Ez a kis
szelence ott hevert már egy ideje és senkinek se kellett. Én magam gyűjtöttem be, mint lehetséges
bizonyítékot, de a lőtéri kutyát se érdekelte, pedig írtam róla vagy hat jelentést. Aztán
meg vissza akartam adni a múzeumnak, de azt mondták, hogy szó se lehet róla, mert a sok
téves jelzés miatt szanaszét bírságolták őket. A tűz miatt meg megemelték a biztosítási
díjukat, meg amúgy sincs benne a leltárban és nem kell nekik semmilyen illékony veszélyes anyag.
Hát: ha nem, hát nem! Ha eddig nem kellett, most már ne is keressék! Eladva a neten!
És felmutatta.
Az volt az. Kopott, öreg, zöldes-barnás üvegcse. Anyagában kissé buborékos volt, mint az egészen régi
üvegek. Érdekes módon volt valami lilás, szinte pulzáló árnyalata is.
Többen felismerni vélték.
- Izé - kezdte Kicsi Ricsi – ez az az izé... spirituszos üveg! Amikor volt az a múzeumos balhé, ja, tényleg
elhoztuk... Nahát, hogy kiment a fejemből!
- Nekem is! Mintha... hm.
- Ja, mintha direkt elfelejtődött volna..., mint az örmény nyelvtudásom...
- Meg az én spanyolom... érzem, hogy... ez fura.
- Főni! Nem nyitnád ki egy cseppet?
- Nem! Ez a Spiritus S. bármit is tartalmazzon, már a Vatikán tulajdona! Ők győztek a liciten! Huh, hosszú
árverés volt a Moszad sokáig tartotta a tétet... Nem hozna valaki egy kávét, kis tejjel, ha szabadna?
- Dehogynem! Viszont addig elárulhatnád, mire fogja futni az árából, hova megyünk?
- Malibura, hehe! Malibura! Elhiszitek ezt?! Már le is foglaltam! Az egész csoportnak!
Kitört a tömegőrület!
Egymás hátát veregetve örömködtek, ugráltak és kiáltoztak. Jogosan, ilyen CSOB-ra még nem volt példa
Gróf Széchenyi Ödön fennállása óta. Mikor kicsit lecsillapodtak, a szolgpéká büszkén mosolyogva kérdezte:
- Na, hol van az a jól megérdemelt kávém?
- Itt van, főni! Egészségedre! De van egy új szabály, amit közben megszavaztunk. Úgyhogy most rögtön leperkálsz érte 50 Ft-ot, mert többé nincs hitel!
(571 szó a szövegben) (279 olvasás) 
|
