APOKALIPSZIS
 
E végtelen nemzeti zuhanásban
megsemmisítő időutazás van.
Tiszta létöröm és gyötrelem között
az emberség, ki tudja merre szökött,
hisz nem maradt e nyomorban semmi más,
csak forrongó bosszú, s izzó lázadás.
A kitaszított fut a széllel szemben,
Istenhez könyörög még - egyre szebben,
de már az Isten is csak hátat fordít,
s a pokolnyi bűnnek egy sátrat állít.
Benne égünk nyüszítve valahányan
az Apokalipszis kín-káoszában.