Küzdőtér |
|
|
|
Cím: Keszekusza Szerző: aranytk - Arany-Tóth Katalin (04-04-2018 @ 09:57 am)
: Arany-Tóth Katalin:
KESZEKUSZA
Varrhatatlan
Összecsomagolt vágyak
gyűrődnek a szekrényben,
zsebekbe zsugorított intelmekkel
együtt préselődve fuldoklik a bűn.
A tudatlanság túlzsúfolt folyosóin
halogén sóhajokkal teletömött
sötétség tátong. A rongyos célok
hasadása nem varrható újra,
a cérna nem megy át a tűn.
Ingercsomókat bogozó törekvés nyüszít,
botor hazugságok se csillapítják
a hidegrázás méla undorát.
A fülek látnak, a szemek hallanak,
míg érintések hideg bársonyát
szavalja a sarokba szorított emlékezet.
Monoton vízzubogásra
széknyikorgás mordul,
mosatlan edényeket tologat
az enyém-tiéd gőgje,
vállfákon lógó elutasítás
hunyorog a tékozló csöndre.
Számító mozdulatokat
rendszereznek a ráncok,
és kényszeredett ragozással
mondatokat fertőtlenítenek
az igekötős tagadások.
Burjánzás
Összegyűrt flakonokba szorult
kiáltásokat őriznek a konténerek.
Ódon utcasarkok hepehupás kövén
gurulnak jobbra és balra.
Kiselejtezett pillanatok
maradéka csüng az ágakon,
sértettségüket megszégyenítve
rázza a szél. Kiszámítható
zuhanásuk életveszély.
Számok mögé bújik
a felismerhetetlen,
sötét és világos harcát takarja
az óra megkopott lapja.
Igaz-hamis játékot lépkedve
csírázik a kigúnyolt jövő,
rosszindulatú gondolattumort
növeszt a feledékeny idő.
Legörbített ajkak mögül
lázasan sziszeg
az egymásba fonódott
harag és gyűlölet.
Dallamokba feszített őrület
szálkás kapuján dörömböl
a mosolytalan látszat.
Ez a megjátszott alázat.
Szavak romjain
hunyorogva imádkozik
a megálmodott béke:
se szívnek, se léleknek
nincs menedéke.
Összezárt fogakat koptat
a kudarcban növekvő,
birtokló magány.
Bomlás
A kiszámíthatatlanság utcáin
mosolyogva oson a spekuláció.
Lapra lap lapul: az akarat jól takarja
a festett arcok hitelesített mását.
Évtizedek rutinját
mormolják az átkok,
életjelet ad az eljátszott
észrevétlenség,
benne mumifikálódnak
a vitrinben őrzött szövetek.
A gyertya csonkig ég.
Keszekusza fonalak mentén
kapaszkodik a töprengés,
be nem tartott ígéretek után
forognak a táncok,
beleszédülve ropják
a nevetséges nyilvánvalóságot.
Ajtók záródnak és nyílnak
hajszálpontos helyeken,
ott, ahol elhatárolódnak az álmok.
Betegen és részegen
rendelt megérkezések,
újragondolt maradások
elfonnyadt gyümölcseiből
erjed bűzzé a csalódottság.
Szabadesés
Értelmetlen összenövést
hasít ketté egy életlen kés:
utoljára még felüvölt
a kutyaszőr szagú sebekből
kivérző kínos szenvedés.
Nincs oldás, nincs kötés,
csak biztonsági háló nélküli
szabadesés.
(371 szó a szövegben) (206 olvasás)
|
[ Vissza: aranytk - Arany-Tóth Katalin | Művek listája ] |
|
|
|
|
|