:
Óvodás lett Kacifánt,
a rigolyás elefánt.
Minden nap csak hisztizik,
hogy pohárból nem iszik.
Enni sincsen semmi kedve,
pocsolyában hemperegne.
Fodros füle lapátol,
csupa kosz már a sártól.
Agyara is csupa maszat,
– két hónapja mosott nyakat–
belefúj a pocsolyába,
eltömődik az ormánya.
Kedve folyton szeszélyes,
melléállni veszélyes.
Sokszor egymagában játszik
mindig magányosnak látszik.
Jószív Sára megsajnálja:
– Üssön kő a rigolyádba,
ha nem lennél bakafántos,
szeretne az egész város! –
Sára így tanítja jóra,
s hallgat Kacifánt a szóra.
– Ígérem, nem leszek háklis!–
Barátokra talált máris.
(74 szó a szövegben) (1159 olvasás)