[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 60
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 60


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Ossinissi legendája
Szerző: cirimok - Budai Ferenc
(06-12-2012 @ 07:21 pm)

:

Ossinissi

 

Ossinissi, a nagy harcos

mint a nyuszi, úgy szalad:

lába remeg, haja csapzott,

szeme pedig kigúvad.

 

Hova ez a nagy rohanás?

Honnan ez a rettegés?

Leírom, mint jó krónikás,

elmesélem, el biz' én.

 

Történt ám, hogy Ossinissi

-kinek neve rettegés -

erdőbe tért megpihenni,

lombos ágak rejtekén.

 

Ahogy vígan tör előre

vaddisznóként csörtetve,

rátalál egy remetére,

imájába görnyedve.

 

Rákiált a hebehurgya,

hogy az erdő zeng bele!

Öreg magát majd' eldobja,

s begörcsöl a végbele...

 

Hanem, ahogy magához tér,

kapja magát, s ízibe'

odacsördít nyaka közé,

hogy csontja reccsen bele.

 

Na, most mi lesz, Ossinissi?

Itt egy "méltó" ellenfél!

Nem fut el a látásodra,

neki neved mit sem ér.

 

Szól az öreg erős hangon:

-Mit akarsz itt, te zsivány?

Aranyam nincs, amim meg van,

nem a tiéd, nem biz' ám!

 

Hű, megszeppen Ossinissi,

hisz ilyet még nem talált:

olyat, ki nem akar futni,

nem féli a rút halált.

 

-Hé, öreg! -szól Ossinissi,

Tudod te, hogy ki vagyok?

Mondja nevét, s nem kis

gőggel ráteszi: A Legnagyobb!

 

-Szerencsétlen, barbár gyilkos!

-így kárál a remete-,

nyomorult vagy, bármi titkos

erők vannak kezedbe'!

 

Jó anyákat megríkató

vad mészáros, az vagy csak!

Így írják a krónikások

tetteidet, szarmadzag!

 

-Rosszat én sohase' tettem

-roggyan meg a nagy vitéz-,

Soha senkit meg nem öltem,

bizony szűz a kardom még.

 

-Csatában, ha megjelentem,

elszaladt az ellenség

ha csak nevem kiejtettem:

ez volt a nagy vitézség!

 

-Nem érdekel! -ordít ismét

az "ájtatos" remete.

Ne lássalak! Kotródj innét!

-kiált botját emelve.

 

Ossinissi majd' elájul,

hogy a fütykös fenn suhog...

Magához tér kábulásbul,

mikor az ütleg zuhog.

 

 Nyakába kapja a lábát,

otthagyva az apókát:

Így esett, hogy a hír hálát

nem hozott, csak aprófát.

 

Azóta is Ossinissi,

mint a nyuszi, úgy szalad.

Nem áll meg, csak épp pipilni,

s reszket, mint az apróvad.

 

97.04.25.

11:13

 

A "sehollakók" című könyvben (Írója Francis Carsac) van egy leírás egy hasonló legendáról: Ossinissi, a nagy harcos, akitől annyira retteg mindenki, hogy már a neve hallatára is elfutnak. Pedig -éppen ezért- Ossinissi még soha, senkivel sem került konfliktusba...

Tulajdonképpen az ötletet és a sztorit is onnan vettem, én csupán megírtam verses formában.





(571 szó a szövegben)    (890 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: cirimok - Budai Ferenc | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.26 Seconds