Cím: szélvihar
Szerző: cirimok - Budai Ferenc
(10-30-2017 @ 02:50 pm)
:
Nagy szelet mondanak, hát felkészülten várom.
08:00 Megjöttek az első lökések. Igenest intenzívek, hosszan tartók, és egyre sűrűbben, erősebben ismétlődenek. Mindezt az asszony jegyezte meg, és volt valami nyugtalanító a tekintetében.
08:30 Asszony sóhajtozva nézi, ahogy a ház előtti akácfa ritmikusan hajlik a széllel. Mindig újra és újra feláll, hiába no, erős fa, én ültettem.
09.00 A kis akácfa ívesen hajlik, a csúcsa ide-oda csapkod, de nem hagyja magát. Asszony nem szól semmit, csak szemrehányóan rámnéz. Értem én a célzást, de baszki, mi vagyok én, hurrikán??
09:15 A fóliasátor nagy durranással kihasadt. Két oldalt mintha felfelé fújna a szél a föld alól, a retkek is kis rakétákként lőnek ki. Az istálló teteje szép egyenletesen tűnik el. Valahonnan jött két pingpong asztal, de hagytam továbbrepülni, mert nem vagyunk sportos alkatok.
09:30 A macskák eddig tíz karommal kapaszkodtak a fődbe, de hát ez a posványos agyag, nagyon gyenge. Előbb Cirmi, majd Kormi is szárnyra kélt, de hangos örömujjongásukat is elvitte az erősödő orkán. Mondottam én, hogy tegyük őket a betony alá, senki sem hallgatott rám. Az istállón már nem hogy cserép, de gerenna sincs, ami nem nagy baj, úgyis cserélni kellett. Morzsi a ház mellett lebeg, látom bölcs dolog volt feltenni a láncot. Szinte kedvem támadt sárkányt eregetni, de az asszony nem hajlandó kimozdulni.
10.00 Nesze neked villás reggeli. A vasvella rezegve állt az ablakkeretbe, a csirkeólat mindenestül felkapta a szél. Mondtam a zasszonynak, nézze meg, legalább pár tojás kiesett-e, mert a sült kóbász rántottával az igazi. Asszonykám hat rokolyája egyből a nyakába ugrott, és ő olyan virgonc lett egyszerre, hogy még én is megpödörtem a bajuszomat. Ha húsz évvel fiatalabb lennék, lehet ki is mentem vóna utána. Akkó még a hancúrlőcsre akasztottam a tejes dézsát, úgy mentem be a konyhába... Bezzeg manapság... a kor... a térdeim...
10:01 Lehet nem volt tojás, és asszonykám elugrott a bótba? Mindenesetre ekkorát még nem láttam ugrani, még akkor sem, mikor a postáskisasszonyt tanálta alattam. Igaz, csak felfelé láttam az én kis házisárkányomat, de földet érni nem. Szegény apósom mondjuk mindig is azon a véleményen vót, hogy az anyóssal együtt valódi boszorkányok mindketten, de eddig még seprűvel is csak verekedni szokott, repkednyi alig… most meg… Az istálló helyén is csak egy nagy kupac szar maradt, azt bezzeg majd nekem kell elhordani. Ellenben a Riska és a Sepely szőrén-szállán eltűnt.
10:25 Az udvar rég volt ilyen tiszta, sehol egy fűszál, egy kósza levél. Igaz, kerítés meg épület sem, de ne legyünk telhetetlenek. Az autópályáról ide repült két kis Suzuki, és a kert végén a kamion mintha sörszállító lenne… Add, uram Isten… Mondjuk a tököt majd máshova kell ültetni, de annyi baj legyen.
10.45 a Suzukik továbbálltak. Jött helyette egy kisbusz, amiben egy bizonytalan nemű egyén bőrszerkóban kalimpált. Annyi vas lógott az orrlikától a csúnyájáig, hogy a Gazsiék egyből biztonságba is helyezték. Könnyű nekik, akkora aranylánc lóg a nyakukban, hogy lépni sem tudnak tőle, azért mennek mindenhova böszme BMW-kkel. Jó is az ilyen viharban, bár én kicsit félnék, hogy belenyal a ménkű.
11:20 Nem gondúltam, hogy még erősödhet a szél. Az asszony még nem ért vissza, gondoltam felhívom. Azt mondta, nem tuggyja hol van, mert még nem ért le. Aztán elkezdett hadovázni valami repülő tehényről, ami mellette húzott el. Mondtam neki, nézze már meg a tőgye alatt a foltot, hogy nem a Riska-e az. Erre sértődötten kinyomta. Az RTL-en meg a Twister megy, pont jó ilyen zergenye időhöz. No ni mán, hát ott is repül a teheny! Persze a kényelmes amerikai úri némber kocsiból nézi azt is, meg telefonálgat közben.
12:30 Túró Rudi hullik az égből! Csak nem merek kimenni érte, mert a fagyaszott eper úgy kopog a padláson, mint a jégeső. Ebből tudom, hogy a tető már vándorútra kelt. Sebaj, a trágyadomb felett most borult le a fél madaras teszkó, abból majd kijavítom. Jut eszembe, sógor mondta a mútkor, hogy ők mindég trágyázzák az epret. Fene a gusztusát, én inkább cukrozni szoktam.
14:00 Újra hívtam az asszonyt, hogy elég mán a repkedésből, egyrészt nincs hellóvén, másrészt meg ebéd se, hát gyüjjék mán haza, mert nem tanálom a cérnametéltet. Aszongya nekem a telefonom, hogy a hívott szám nem található az országban, csinyájjak neki rómingot. Majd ha valaki elmonggya, mi is az. Francos dolog lehet, mert oda jár a Pápa is kulázni. Csak a fínom népek mondják azt, hogy Rómába’ székel… Egyszer meghínnám jó kis disznyótorba, majd megtudná, hogy falun nem székel az ember, hanem kullant olyat, mint egy török turbány.
16.00 Szalonna vót az ebéd, fene bánnya, de kezd hideg lenni, mióta a falak is elszálltak. Le is kuckóztam a borospincébe, itt aztán nem lehet baj. Az asszony elhagyott, hát iszok, amíg lehet s van mit. Ja, majdnem elfeledtem, a szél behagyintott ide nekem egy mosolygós kis tót menyecskét. Jóféle bögyös-faros kis darab, a szalonnát meg a bort szereti, ha pöröl meg úgysem értem. A többihez meg nem a szánk jár… még mondja azt valaki, hogy ezek a viharok csak kárt tesznek!
(812 szó a szövegben) (207 olvasás) 
|
