:
Már csak pár pillanat,
s kőbe véssük a folytatást,
halkan, remegve fogadjuk,
nem eresztjük el egymást,
akaratod parancs,
repdeső kis szívemnek,
gondolataim melege,
takarója lelkednek.
Kék szemed varázsa
az én égető napom,
holdam ezüstös sugara
kísér majd végtelen utadon,
csak fogd a kezem, szoríts,
hadd bújjak karjaidba,
legyek barlangod legmélyén,
futhassak a lélegző biztonságba.
Már csak pár pillanat,
s igennel felelek kérdésedre,
őszes, reszketeg lelkemmel is
téged szeretlek örökre.
(52 szó a szövegben) (338 olvasás)
