Kacsa romantika

Van egy kancsal kacsa,
egy réce Verőcén.
Mindig megy a hasa,
még sem ül ő vécén!

Inkább a récén ül,
ám megcsalta nejét.
Csábos tarka tojó
elcsavarta fejét.

Csámpás, kancsal kacsa,
mégis oly csapodár.
Csókos, csábos gácsér,
bókoló, csúf madár.

Mindenütt csak ficser,
csurgatós a csőre.
Kacsázik a lépte,
nem halad előre...

Míg a ruca mama
kicsinyeit őrzi.
Addig e csavargó
elkacsázik nőzni!

Ott csapja a szelet,
a tojó-kacsáknak.
Csókos ez a gácsér,
s így romantikáznak!

Debrecen, 2009. 01. 25.