:
Szép vagy, mint a tündöklő kékes égbolt
szelíd ragyogása; tavaszi szellő
illata maradsz örökre! De rég volt
már, vagy csak tegnap, hogy elkeskenyedő,
kutató szemem megpillantott téged
azon a forró, nyári délutánon!
Mellém rendelt az édes-drága végzet,
s bár lett-légyen harapós szó a számon,
és akkor is szerettelek: elhiszed?
Ugye elhiszed, hogy csak te vagy nekem,
hiába múlt el több mint egy évtized,
szerelmem nem csillapult egy percre sem.
Te nő vagy, a Vénusz igazi fénye,
és az én fényem is, tizenkét éve.
2006-09-26
(74 szó a szövegben) (917 olvasás)