:
Lármás falióra bezúzva, rossz ketyegővel,
törve rugója,
Kakukkfióka rest nyekeregni, csak ki-be ugrál. Berekedt-e?
Még jó hogy fekszem az ágyban és nem kotorászok mégsem macskaalomban !
Tiszta szerencse.
Látom lóg le lovamról a kantár, abrakol éppen.
Semmi nyafogás kérem, sete-suta nyik-nyak!Gyenge a térdem,
Átcsoszogok a verandán, feltöri lábam a csizma
Mérete gázos. Tán negyven hármas?
Bütykeim fájnak, negyvenötös ami kéne...
Hinta-palinta lovacskám, te de szép vagy!
Fénylik a hold a szemedben. Fel zabolázlak.
Nyerget a hátra,
sörényed ében, meglovagollak én szoba-ménem!
Négy csuda patkó, szikra tüzet szít, úgy járod a táncot.
Bucska-vetődve táltosom lettél, s én-daliává...
Ugratunk tornyot, réz kakas fordul, bámul utánunk.
Senki se tudja csak te még én, hogy merre vadászunk.
(98 szó a szövegben) (207 olvasás)
