Ha majd egyszer nem fogsz szeretni,
lesz-e asszony, ki megtanít nevetni,
fénybe fordítja az arcom,
ha árnyakkal vívom a harcom,
ha a bánat vizére érek,
lesz-e ki a partra kéret,
ébreszt, ha sokáig alszom,
tüzet rak a tulsó parton,
azért, hogy a révbe érjek,
kifogyjon belőlem a méreg
amit belém ölt az ajkad,
amikor a szívem csaltad,
amiért szeretni foglak,
akkor is, ha évek fogynak,
akkor is, ha vágyak ölnek,
akkor is, ha szívek törnek,
ha meg is tanítanak nevetni,
és akkor is, ha egyszer majd
nem is fogsz szeretni.