Ma üvegeken járok,
léptem véres, tépő fájdalom,
kimondatlan szavak balta zuhanással
sajognak meggyötört vállamon.

Megöl ez a monoton élet,
-Dolgozz! a munka nemesít,
sulykolták belém, rabszolga eleim, 
szétesik az agyam, teljesen kiborít
ez a kilátástalan mókuskerék,
tekerj rohadék, majd jár a jutalom,
s néhány kenyeret vehetsz a nyugdíjadon,
ha kibírod addig s nem fertőz sugár,
nem rágja szét belsőd a rák,
nem köhögsz kávédhoz vályogot,
s nem visz el addig a tüdőtágulás...

Ma parazsakra lépek,
talpam égő képek térképe,
ha nem állom ki ezt a szúrópróbát,
menetelhetek a fészkes fenébe.

Vetés 2007 01 17