[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 53
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 53


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: ab roncs
Szerző: a_leb - Hepp Béla
(08-06-2012 @ 07:24 pm)

:

Magába zárja vasfiókod
a szállni vágyó sasfiókot,
éjekbe alvadt gyertyafénytitok
ringatja még, hogy majd repülni fog,
hiába füttyög, hív a messzeség,
magadba zárod csönded vesztesét,
szegett hitedben mély a fájdalom;
mi' jó lehet a másik oldalon,
ott színek vannak, mindig tűz a nap,
ki ott él, sokkal, százszor boldogabb,
...és napra hold kel,
télre új tavasz,
és minden reggel
mindig ugyanaz,
és gyászcsokrát a szürkeség mogorva
szálakból rója napra nap bokorba...

A nap elől elbújni nem lehet,
s ha nincs, teremt a büszke képzelet
fényekre forgó, százszín madarat,
röpülni fog, a szó az akarat,
fújjuk majd, föl, ha szállni képtelen
vigye a szív. A puszta értelem
bilincs, szabadnak, látod, így szabad
megélni vágyott másik oldalad,
a gond, ha néha kérve rádkopog,
legjobb, ha gyorsan tűzre átkozod,
..és napra hold kel,
télre új tavasz,
és minden reggel
mindig ugyanaz,
csokrát az öntelt másokat okolva
szálanként rója napra nap bokorba...

Emlékezz, néha tisztán felfehérlett
a gondolat, és aztán semmivé lett,
hogy űzhesd újra éjszakákon át
fényekbe oldott ősi dallamát
virágszirmokba bújva, kő alatt,
könyvlapok közt, hogy hátha ott maradt;
semmi sehol. Az út, ha véget ér,
számot vethetsz magaddal, semmiér’,
de addig menj. Tudom hogy fájni fog,
ráérsz rájönni még, hogy nincs titok,
...és napra hold kel,
télre új tavasz,
és minden reggel
mindig ugyanaz,
béklyóid csokrát túlvilági horda
szálanként rója napra nap bokorba...





(176 szó a szövegben)    (1105 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: a_leb - Hepp Béla | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds