Cím: Zokniszandál Szerző: a_leb - Hepp Béla (09-19-2014 @ 04:49 pm)
: Kint, a fűben hinta módra ringja még a nyár
álmaim, s a régi tűz még vissza-vissza jár
megcsavarni orromat. A füstje újra mar.
Szállj, te füst, te tűz, te nyár, bealkonyul hamar.
Ringanak az álmaim a sárga szálakon,
csönd a csöndbe hajlik át, kuszál a fájdalom;
ó csak egyszer jönne még a sáros ősz előtt
cseppnyi fény, kioldani a bennem összenőtt
kérgeket, szívemre száradt szürke szárakat,
új erő, egy nyárutós, utolsó áradat,
ó csak egyszer jönne még egy büszke dobbanás,
hogy újra élni, fölrepülni, elzuhanni láss,
új viharba szédelegni láss, hogy elkapott,
s összefonva hálni el titoknyi tegnapot...
Fúj a szél, tavasz tavaszra nem jön el, talán
árnyakat hiszek magányos árnyak oldalán,
ring a fű, a ritmusát magamra képzelem,
míg álmodó ölébe húz a téli félelem.
(109 szó a szövegben) (407 olvasás)
|