:
Hepp Béla/aLéb: Égnyomás
Kifújta belőlem a szél a csöndet,
a Nap ölelni tanított meg,
s az eső, az eső átmosott,
kifújta belőlem a szél a bátort,
a Nap szikárra mart, de kár volt,
s az eső köpött egy édeset,
kifújta belőlem a szél az énem,
egy jó Nap kellett visszatérnem,
s a választó eső rám esett,
kifújta belőlem a szél az álmom,
így kellett volna Napra állnom,
s az eső, az eső dobra vert,
kifújta belőlem a szél, magamnak
egy Nap tartott meg, hogy megmaradjak,
s az eső bukott egy jó havert.
(77 szó a szövegben) (284 olvasás)