Addig örülj,
amíg lehet;
kimondott szónak,
csurranó könnynek
- amit még letörölhetsz,
s vigaszul még ölelhetsz
roskadó vállat,
s meghajló hátat
simogathatsz,
s viszonozhatsz
aggódó mosolygást,
titkos összekacsintást.
Bár nem könnyű az élet,
az idős ember néha téved,
vitára is hajlik könnyen,
de belül rágja félelem.
Ne hagyd hát, hogy
rettegjen,
s holnapokban
elvesszen.
Mindig jusson
ölelés,
harag után
nevetés.
Becsüld meg a szükséget,
s hogy kezét még eléred,
mert hiába a szeretet,
ha a fejfát öleled.