Nap virága
felhő szélén,
éj sötétje
erdő mélyén,
lelkünkben
ezer titok,
sose tudd meg,
hogy ki vagyok!

Rejtőzködő
álmaimban,
félresöpört
vágyaimban,
tudat alján
mégis ott vagy,
észérvekkel
kötözött rab.

Szürke élet
kék világa,
vágyott más nap
szűz virága,
nem érem el
- bárhogy vágyom,
egyre fakóbb
szűk világom.

Reményeim,
jövő fénye,
lesz-e idő,
mely elérje?
Redőny résén
apró sugár,
minden holnap
új napot vár.