Szóraktárban pakolgatok,
másodállásban - villás targoncával -
szó-anyag-mozgatok!


Kedves, egyszerű szavakat
a középső sorokba,
hogy mindenki elérje,
s a kereséstől
ne legyen mogorva.

Alulra ömlesztem
a gügyögéseket,
ahol elérik
az apró gyerekek,
s lehajolnak érte
a fülig szerelmesek.

A magasban, szépen sorban,
különböző polcokon
kereshetnek, akik
szívesen merengnek
súlyos tudományokon.

S fönt, egészen hátul,
eldugva tárolom,
a dühös és értelmetlen
morgolódásokat,
s minden szót, mely Istent káromol.

A szeretet szavait
pult alatt tartom,
s tiszta fehérbe bugyolálom,
hogy csak az vigyen belőle,
kinek lelkében makulátlan még
az elrejtett álom...

- mert ez az én raktárom!