Lét és nemlét határán
a tudat időnként
szemet huny,
s elindul
a múltból szikrázó
utak felé.

Csak a szeretet az,
ami megállíthatja…
- de ha kell,
el is engedi.

Túl a határon,
már nem számít
a lelki hagyaték sem,
csak nekünk,
itt maradóknak.

A határon innen
megül mindennapjaink
apró szegletén
a mezsgye léte,
s majd végül, mint a
mondat végén a pont,
úgy kapcsolódik
életünkhöz a halál.