Cím: Közembertelen
Szerző: haaszi - Haász Irén
(02-12-2017 @ 03:38 pm)
:
Énvelem soha nem történik semmi.
Mondhatnám, örvendezni nincs okom,
sőt panaszkodhatnék, ha számbavenni
kezdeném el egész mai napom.
A sarkvidéki ciklon hozott fagyot
reggelre; de szobám meleg ám!
És elgyönyörködtem az ablak fagyott
jégvirágán, míg szürcsöltem teám.
A jó ebédért bezsebeltem párom
elismerő, lelkes dicséretét –
ez is megszokott, igaz, sosem bánom,
de ez sem újdonság már, régesrég…
Míg porszívóztam, végre észrevettem,
virágzik karácsonyi kaktuszom!
Úgy szórta virágait önfeledten,
hogy örültem, mint…pók a bambuszon!
Node aztán…! Az autó jól beintett,
nem kegyeskedett indulni sehogy!
Úgyhogy vennem kellett egy hosszú sprintet
az akkushoz, míg lábam összerogy.
Éjsötétség van már úgy hat fele.
A kulcslyuknál, ha kapunkat nyitnám,
elkél a zseblámpa…mi a fene?
az izzó kiég, ebünk meg kint áll…!
Így evezek napjaim medrében,
ha nincs rá mód, hogy közember legyek.
Még öt-hat levél jött, azt megnézem,
és elcsüggedve hóhányni megyek!
(133 szó a szövegben) (162 olvasás) 
|
