:
Különc madár a boldogság
alig érint, rebben tovább
elpárolog, mint a kámfor
talán nem volt más, csak álom
esdekelve marasztalnád
elillan, mint a sóhajtás
téli nap hajnal fényében
rózsa színe a sötétben
hópehely, mit eső verdes
bárányfelhő, mit szél kerget
mindhiába tömjénezed
kolostorban sem rejtheted
ege mindenek feletti
helyébe nem léphet semmi
ha csak kicsi, dobszót hallat
végtelenje mélyen hallgat
szivárványa gyémánt gyöngyben
boldog-ittasságod mennyben
élvezd édes pillanatát
harmatcseppje szárad immár!
(158 szó a szövegben) (215 olvasás)
