Bozontos jelzőtüskék pergő záporában
sunyít a dicső művész-alkotó.
Áhitattal vár, s les, minden új csillagra,
mely oly nagyon ritka, és alig látható.

Sikerszikrákat csiholó vágyálom ez csupán,
mely ott szunnyad minden kisköltő lelkében.
Elképzelhetetlen mélységekben lapul,
de van, és mindig lesz, az Ego tükrében.

Hívatlanul is jön, újra, s újra, a Múzsa.
Szó nélkül itt terem. Csendben meglátogat.
Új ideát sugalmaz. Millió gondolat…
Ihletvillanásokkal játszogat, gyújtogat.

Ha sikerül néha -  a jövő számára
létrehozni egy-egy új sikercsillagot,
én kérkedés nélkül szerényen meghajlok,
mert egy művész álma - ott - valóra válott.