:
… Tehát, dobjak el mindent, ha jő a
tisztulás,
talán iszap formájában fut, vörösen
riasztva?
Vagy alagútban tör fel, volán mögé
lapítva.
Jobb…Tisztás…Fa…Alatta heversz.
Csak a hold utál.
Szennyvizek mocskában megfürödve
száradok.
Mezítelenül állva ülök a semmiben
hagyva,
üde leheletem rothadó bűz, akár a
hagyma;
még ugrándozok egy lábbal, holnap
meghalok.
Mindegy. Az mindegy. Az már, elhiggyed,
jó dolog.
Körülnézhetsz, látványod angyalokat
zokogtat,
ellenséged, rokonaid egytől-egyig
kacaghat,
süket s néma leszel, arcodban a szem
korom.
(171 szó a szövegben) (904 olvasás)