Metallica: (07-11-2008 @ 03:37 pm)
Gyönyörű verset írtál megint Léna.De azt hiszem nem kel koldulnod.Akinek ilyen gyönyörű lelke van,az nem szorul koldulásra.Én azt hiszem,hogy inkább te mesélhetnél a csodálatos éjszakákról.Barátod:István
lena1: (07-11-2008 @ 04:18 pm)
Nagyon kedves vagy István. Igazán köszönöm, hogy ilyen véleményt írsz rólam. Szeretettel ölel. Barátod. Lena
szellzsofi: (07-11-2008 @ 05:45 pm)
"mert elveszített érzésére porszeme tapad,
s túl azon a kéken is, csak nyomorult marad.
" Világnyi gondolat ez, Léna. Nagyon nagy. Ölellek, Zsófijád
lena1: (07-11-2008 @ 05:54 pm)
Drága Zsófika. Mindig megtisztelsz jól eső, kedves szavaiddal. Nagyon köszönöm neked.
Szeretlena. Puszillak.
Eroica: (07-11-2008 @ 07:15 pm)
Szép kép Léna, de a koldulás nem méltó hozzád(nk).
A harmadik versszak az igazi, bölcs Lénát küldte el nekem. Ölellek.
lena1: (07-11-2008 @ 07:38 pm)
Drága Erika! Hányszor volt már, hogy koldusként vártunk egy szép szóra, egy ölelésre. Az érzések világában koldus minden ember, aki szeretetre éhes. Ősi női ösztönből sokszor megalázkodunk egy valóságszerű álomért. Nagyon köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel ölellek.Lena
Lyza1: (07-11-2008 @ 09:29 pm)
Csodaszép gondolatok, megkapó, kolduló és megalázkodó érzések, melyek gyönyörűvé varázsolják írásodat!...Szeretettel gratulálok!...Puszillak: Lyza
lena1: (07-11-2008 @ 09:37 pm)
Drága Lyza, nagyon köszönöm a mindig jól eső, kedves szavaid. Mindig öröm, ha itt vagy. Szeretettel ölellek.Lena
alamina: (07-11-2008 @ 11:31 pm)
Lena, ez nagyon szép. Ez a vágyódás, érzem, hogy nagyon mély, őszinte. Én nem érzem megalázkodásnak.Inkább valami Én nélküli csendes visszahúzódásnak, amikor csak a másikra figyelünk, amikor olyan elveszettnek érezzük magunkat nélküle és tőle várjuk a megoldást. Van ez így néha a legerősebb, legöntudatosabb nőnől is. Talán ezt hívják szerelemnek.Alázat, de nem megalázkodás.Ildi.
Julianna: (07-12-2008 @ 01:13 pm)
Lena drága, sok szépet elmondtak a versedről, már nem sokat tudok hozzátenni, csak csodálni tudom gyönyörű soraidat. Ölellek: Edit.
csaszti: (07-12-2008 @ 01:22 am)
Kedves Léna, olyan filozófiát szőttél a versedbe, amit megértek, felfogok, de szavakban választ adni nem tudok. A második versszak utolsó sora ami leginkább horog.
Egységében van az egész!!!
lena1: (07-12-2008 @ 01:28 pm)
Drága Editke, mindig nagyon tudok örülni, ha itt látlak versem alatt. Kedvességed nagyon köszönöm. Szeretettel ölellek.Lena
zsuka49: (07-12-2008 @ 06:41 am)
Imádom a verseidet olvasni Lenám!!!:))
Puszizsuzsi
lena1: (07-12-2008 @ 07:50 am)
Drága Csaba, nagyon köszönöm azokat a jól eső, kedves szavakat, amiket olyan szeretettel írsz. Jól esik a barátságod. Szeretettel. Lena
lena1: (07-12-2008 @ 07:51 am)
Drága Zsuzsika, ahogy én is a tiéd. Mindig öröm számomra, ha itt vagy. Szeretettel ölellek.Lena
erda: (07-12-2008 @ 10:38 pm)
Csoda ez a vers, drága Lena. Az utolsó két sor pedig..., hihetetlenül találó megfogalmazás. Le vagyok nyűgözve! :))))) Puszi: Éva
lena1: (07-12-2008 @ 11:39 pm)
Drága Évike, nagyon kedves vagy és nagyon jól esik, hogy mindig olvasol. Szeretettel ölellek.Lena
lena1: (07-12-2008 @ 12:51 am)
Drága Ildikó, azt hiszem minden érzésem leírtad. Nagyon köszönöm neked, hogy a gondolataim, így megértetted. Hálás vagyok érte. Szeretettel ölellek.Lena
zanzaa: (07-13-2008 @ 04:35 pm)
Léna, ezt érzem legfontosabbnak: "ki földig ért láncaira oldást kötni nem mer" - üti az összes többi sort - erejével és igazságával. Nagyon jó. :)
anyatka: (07-13-2008 @ 05:18 pm)
Nincs mit tenni.Léna rajongó lettem:))))) pusssssz Andi
lena1: (07-13-2008 @ 06:56 pm)
Drága Zanzaa, köszönöm, hogy ráéreztél arra az egy mondatra, valóban így van, ahogy leírtad. Nagyon köszönöm. Ölellek.Lena
lena1: (07-13-2008 @ 06:57 pm)
Drága Andika, nagyon megtiszteltél, igazán köszönöm. Szeretettel ölellek. Lena
zafir: (07-13-2008 @ 07:00 pm)
Drága Lena! Szomorúan gyönyörű e versed!
Szeretettel: Ria
lena1: (07-13-2008 @ 07:05 pm)
Drága Riácska, kedvességed nagyon jól esik. Mindig örülök, ha itt vagy. Szeretettel ölellek.Lena
AngyaliAndi: (07-13-2008 @ 08:35 am)
Drága Pótom! Lásd, mivé LETT az ember! Könyörög, koldul, rimánkodik a sorsnak, az meg... jót nevet nyomorult kis lelkünk fájdalmán... gyönyörű verset írtál. Köszönöm. Puszillak!
lena1: (07-13-2008 @ 10:57 am)
Drága Andika! Nincs olyan, amit nem tesz meg egy nő a boldogságáért. Megalázkodunk, sírunk, toporzékolunk, de néha csak a semmiért. Köszönöm a szereteted. Nagyonszeretpótod. Ölellek.Lena
