[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 244
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 244


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Nem vigyáztak rád
Szerző: lena1 - Kun Magdolna
(07-01-2008 @ 04:57 pm)

:


Kemény aszfalt zúzta szilánkká a fejed,

s nem emeltek fel a földről segítő kész

kezek.

Végső halálhörgésedbe tested beleremeg,

ahogy felállni próbálsz törött lábaiddal,

könnyel telik szemed.

Már langyos eső simít, lelkedre is csepeg,

enyhíti a fájdalmadat, amíg letérdelek.

Gyere kutyám- hajtsd ölembe fejed!

Emeld rám még egyszer égszín tekinteted.

S meséld el nekem hová visz az út, mely

a végtelenhez érve csillagokat gyújt?

Hová rejted el pillantásodat, mit emberi

kezek késbe mártottak?

Pajkos kutya voltál, régen játszottak veled,

most, hogy vén lettél, messze kergettek.

Tányérodról ételed, már madarak eszik, míg

lelked tépett darabjait árnyak ölelik.

Csendmagányod ajtaján bekopog egy szív,

minden éjjel megsimogat, szárnyalásra hív.

S ha az éj leplei betakarnak téged, puha, fehér

csontokról- álmodj kutyám, kérlek.

 

2008.06.29

 





(199 szó a szövegben)    (716 olvasás)   Nyomtatható változat


a_leb: (07-01-2008 @ 05:11 pm)
Nagyon szép, Léna, megható, elgondolkodtató vers. Tetszett nagyon, nagy szíved van... aLéb

lena1: (07-01-2008 @ 05:15 pm)
Nagyon kedves vagy Béla, igazán köszönöm. Egy kis emléknek szántam, annak a kutyának, aki az aszfalton hevert órákon át. Szeretettel.Lena

Eroica: (07-01-2008 @ 08:42 pm)
Lénám! Nagyon kedvelem a kutyákat. Egyszer meghalt egy kis puli, azóta nem tartunk kutyát (no meg panelba költöztünk!) Brühühü, eszembe juttattad. Puszillak.

lena1: (07-01-2008 @ 09:03 pm)
Drága Erika a kutyák csodálatosan tudnak szeretni és ragaszkodni ahhoz, aki szereti őket. Néhány ember átvehetné ezt a tulajdonságot. Azt az ismeretlen kutyát megsirattam, mert nem egy szívderítő látvány volt az országút közepén kiterítve. Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel ölellek.Lena

Julianna: (07-02-2008 @ 01:50 pm)
Szívbemarko

Julianna: (07-02-2008 @ 01:54 pm)
Szívbemarkoló történet! Sajnos, nem egyedüli eset. Szép és megható a versed, Lena! Ölellek:Edit

lena1: (07-02-2008 @ 02:18 pm)
Drága Editke, szívszorító látvány egy haldokló kutya, aki emberi könnyeket sír. Nagyon köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel ölellek.Lena

Metallica: (07-02-2008 @ 05:48 pm)
Sem embernek,sem kutyának nem kíván ilyen véget egy érző lélek.De az utak mentén rengeteg megrontott tetem van.Soknak a gazdájával művelném ugyan ezt.Nagy szíved van Léna,én nem lennék ilyen segítőkész.Barátod:István.

zanzaa: (07-02-2008 @ 06:10 pm)
jajjjjj, fáj nagyon :(

lena1: (07-02-2008 @ 06:17 pm)
Drága István azt sosem tudni, mikor lesz segítőkész az ember. Ha valaki nézett már haldokló kutya szemébe, az azt a pillanatot soha nem felejti el, az biztos. Szerettem volna, ha felkel és elszalad, de ez sajnos nem történt meg. Most valahol a csillagokban keresi az otthonát és én nagyon remélem, hogy meg is találja. Nagyon köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel. Barátod.Lena

lena1: (07-02-2008 @ 06:20 pm)
Drága Zanzaa, szívbemarkoló látvány és szívet dobogtató megsemmisülés egy végső perceit élő kutya. Nagyon köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel ölellek.Lena

mango: (07-02-2008 @ 08:01 am)
Ó de megindító - szegény kutya! Nagyon átérzem...

lena1: (07-02-2008 @ 08:22 am)
Drága Anikó, tudom, hogy te is nagyon szereted a kutyákat és ugyanolyan szomorú lennél, ha egy tehetelen kutyát látnál, akit sokan csak tárgynak tekintenek. Pedig, ha belenéznének abba a szemekbe, nem csak a kutya könnyei csordulnának az aszfaltra. Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel ölellek.Lena

kiralylany: (07-02-2008 @ 08:57 am)
Lenocska, ez nagyon megható. Szívbemarkolóan megírtad.

lena1: (07-02-2008 @ 09:20 am)
Drága Larácska, a látvány nagyon szíven talált. Nehéz szavakkal azt visszadni, de úgy éreztem mindenképpen tartozom a kutyának ennyivel. Nagyon köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel ölellek.Lena

Thalassa: (07-02-2008 @ 10:29 pm)
Ritkán sírok, de ez a vers most könnyeket csalt a szemembe... ÁÁÁ... az emberek olyan szívtelenek tudnak lenni ezekkel a végtelen kedves lényekkel :( Méltó mementó minden kis léleknek! Puszi: Niki

Captnemo: (07-02-2008 @ 11:54 am)
Ahogy olvasom a versed, nem egy saját szomorú élmény jutott eszembe. (És nem egy-két örömteli perc.)

szellzsofi: (07-02-2008 @ 11:56 am)
Engem is megöltél az első sorral, plasztikus (ez egy enyhe kifejezés) - Léna, nem vagy semmi. Cupp (remélem, hogy odaát jól van az a kutyus)

lena1: (07-02-2008 @ 12:10 pm)
Akkor te is tudod Laci, milyen ha egy ilyen kutya a szemedbe néz. Nem tudok neki a miértre válaszolni, mert értelmetlen gagyogás lenne minden szó vele szemben. Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel.Lena

lena1: (07-02-2008 @ 12:12 pm)
Zsófika, én is remélem, hogy azok a fehér csontok amiket úgy szeret, mindig ott maradnak vele az álmaiban. Köszönöm, hogy itt voltál. Szeretettel ölellek.Lena

Julianna: (07-03-2008 @ 02:19 pm)
Lena drága, majdnem könnyeket hullajtottam itt, de elolvastam az Ujjaid zongorajátékát, és megvigasztálódtam. Gratulálok!!

lena1: (07-03-2008 @ 02:32 pm)
Drága Editke, mindig olyan aranyos vagy hozzám. Jól esik a barátságod és kedves szavaid. Szeretettel ölellek.Lena

zafir: (07-03-2008 @ 08:21 pm)
Drága Lena! Borzasztó lehetett, nagyon hűen érzékeltetted, alig látok a könnyeimtől... Nekem csak egy kutyus halálában volt részem, a drága Bodriéban, akinek még a tányérjából is ettem, mikor még totyogós voltam, azóta is összecsavarodik a szívem, ha rá gondolok. :( ölellek: Ria

erda: (07-03-2008 @ 08:46 pm)
Drága Lena! Fájdalmas, szívet szaggató pillanat a halál, akár emberről, akár más élőlényről van szó. Néhány éve, szilveszter éjjelén a karjaimban múlt ki kedvencünk, akit megmérgeztek... Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor elment, és soha nem fogom elfelejteni őt sem. Most újra megsirattam, a Te kutyusoddal együtt... Köszönet az emberségért, tiszteletért és szeretetért, ahogy ezt a verset megírtad! Puszillak: Éva

lena1: (07-03-2008 @ 08:49 pm)
Drága Ria, nekem is volt egy kutyám, akit amíg élek nem felejtek el. Nem tudtam eldönteni amikor haldoklott, hogy a földre lehulló könnyek közül, melyik volt a kutyáé és melyik az enyém. Mindig nagyon megtisztelsz, ha olvasol. Szeretettel ölellek.Lena

AngyaliAndi: (07-03-2008 @ 10:49 am)
Azt hiszem, még nem sírtam vers miatt ennyire. Mert tudom, hogy ez igaz. Borzalom. Puszillak!

lena1: (07-03-2008 @ 11:10 am)
Drága Andika, én is sírtam és sírok, mert azok a szemek feledhetetlenek. Szeretettel ölellek.Pótod.

lena1: (07-03-2008 @ 12:26 am)
Drága Niki, köszönöm a könnyeid. Értékesek nekem. Szeretettel ölellek.Lena

  

[ Vissza: lena1 - Kun Magdolna | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.53 Seconds