:
ŐSZI LEVÉL
Ez már a másik ősz... a fáradt.
Szél kerget tört virágot, ágat.
Hova lett az arany lomb,
lángoló szép levelek
tarka varázsa?
Elmúltak... mint az idő,
lásd, együtt süllyedtek a sárba.
Dér fedi már a mezőt,
mint szívem a bánat.
Fázós köd fekszik a tájon...
Vágyom utánad...
(42 szó a szövegben) (725 olvasás)
Si: (08-11-2007 @ 02:09 pm)
Kedves Attila! Akkor nem is tudtam, hogy ennyire törődsz azzal, hogy itt jól érezzük magunkat! Utólag is köszönöm.
Cupi: (10-24-2003 @ 01:23 pm)
Gyönyörű, hangulatos ez a kép. Ez nagyon szép. (Ha én írtam volna, akkor alulról a harmadik sorban "szivemet" írtam volna, a dallamosság miatt.)
blabla: (10-25-2003 @ 03:12 pm)
Csak ne menjen a kedved el sehová sem.
Tudod az emberek nehezen oldódnak, vannak akik nagyon sokáig vacilálnak, hogy merjenek szólni egyáltalán. Sajnos még sok idő, amíg egy ilyen komplex portált megszoknak, és elkezdik használni. Én már nagyon várom, hogy jó dialógusok alakulhassank ki. KITARTÁS!
total-brutal: (10-25-2003 @ 08:45 pm)
hhhhhhhh,
Ez most egy mély sóhaj volt.
si: (10-25-2003 @ 12:27 am)
Kösz Cupi! Az a ritmus is nagyon jó, ahogy Te írtad volna, lendületesebb, mint az eredeti, ha megzenésítésre szántam volna, lehet, hogy azt választom.
Örülök, hogy végre valaki elolvasott tőlem is valamit, mert már kezdett elmenni a kedvem...
Szia! Si
blabla: (10-27-2003 @ 11:15 pm)
Megnéztem a logfájlban, és nincs ok a szomorúságra, mert csak az urolsó két napont 312.-en olvasták el ezt a verset. :) Ezt meg kell szokni. Az írók írnak, az olvasók olvasnak. :)