:
AZ ÁLMOK ASSZONYA
Ó Ida-Anna, ki lányod és anyád
és asszonyod, ki úgy ölel ma át,
ahogyan ölelt mindaz, aki volt...
kinek apja, s anyja vagy egyszemélyben,
mert a saját műved szinte egészen...
Lehet, hogy él... lehet, hogy álom,
lidérces fény , mely nincs is a világon,
vagy egy szobor, mely mozdulatlan várja,
hogy leboruljanak elé imádva,
vagy szolgálód, ki lesi szép szavad,
vagy dajkálgat, hogy ne maradj magad.
Lehet, hogy szellem, s éjfélkor kisért,
vagy jó tündér, aki mindent megért...
Hajnalban hess!
Már nagyon messze jár,
de hívd, keresd...
a gondolat majd újra rátalál.
Holnap talán egy tarka pille lesz,
vagy esőként virágot permetez...
vagy hulló lomb között egy csöpp levél,
mely szinesebb tarkább a többinél....
s ha párát ont a fázós őszi rét
a ködben Ida-Anna fut feléd...
(110 szó a szövegben) (712 olvasás)
Si: (12-19-2003 @ 06:29 pm)
Köszönöm a hozzászólásokat és Csinginek a látogatást weblapomon.
csingi: (12-19-2003 @ 10:42 am)
Gyönyörű, finom... bensőséges szeretetet áraszt. Olvastam a honlapodat... láttam a műveidet.
Fata_Morgana: (12-19-2003 @ 11:30 am)
Kedves Si! Nagyon szépen írsz, tetszik a versed... (csupán a "hess" szó töri meg a gyönyörű sorokat, de csak nálam)