:
A farkas néha rosszul jár...
(sida)
Piros cipőben ment a drága,
a vállán bő piros kabátka.
Vicsorgott rá a farkas fattya,
Piroska ránézett, ...s bekapta!
(Efraim)
Erdőben sétált kis Piroska
az égig érő fák alatt.
Karján ringott a kis kosárka,
és benne sok-sok jó falat.
A kis Piroska csendben lépdelt.
Madárfütty. Szállt a trilla-dal.
Piroska jár a zöld idillben,
s ajkán is szárnyra kélt a dal.
De lám egy fánál ott guggol
az erdő rémes ordasa,
s Piroska a gyanútlan lányka
őt imigyen megszólita:
Te vagy a farkas ? Óh, be ronda
ahogy kilóg a szádból sárgán
metszőfogad. Hát fogkefét sem
vettél még a boltban járván ?
Mit számit az, mondá a farkas,
hiszen vörös lesz, mint a vér,
reccsen alatta csont s a porc,
amint a tested számhoz ér.
Piroska így szólt: Ím a körmöd
ollót se látott, szine gyászos.
A farkas mondta: szép piros lesz
a vérdetől, talán meglátod.
S a két szemed! - Mondá Piroska
mily véreres és milyen dülledt !
A farkas mondta: Ó te hülye,
hát oka van, hogy itten üljek,
nem vetted észre, mit csinálok ?
A szemem dülled, a víz kiver.
Nincsen szörnyűbb a szorulásnál.
a fészkes fene vigye el.
(Sida)
Az erdőben sétál egy urfi
a vállán puska: tán vadász?
Piriska hozzá szól pirulva,
s az izgalomtól csupa láz.
De jó, hogy itt vagy szőke herceg
itt járt a farkas, érd csak el,
Engem nem bántott... mégis lődd le:
nekem a télre bunda kell!
(Efraim)
Piroska sétálni ment
és lepihent a pázsiton.
Szoknyája felcsúszott a combján
mig arcát süttette a Napon.
A farkas arra járt és látta,
szájában összefolyt a nyál,
a vére pezsdült, szíve dobbant:
Bizony egy asszony kéne már !
És leheveredett a fűre
és dörmögött szerelmesen.
Piroska mondta: Óh, bolondom
én benne vagyok kedvesem.
Van kégli is. A nagymamám épp
a nénikéméknél nyaral.
Itt van nálam a háza kulcsa
siessünk oda hamar.
(Sida)
De lám a házban ég a lámpa!
Hát megjött a ház asszonya?
A randiból már nem lesz semmi,
legalább legyen vacsora!
S a nagymamácska háza mellett
elbújt a farkas éhesen.
Egy jó falatnál jobb a kettő--
gondolkodott, hogy mit tegyen.
... közben már toporgott Piroska
rigatva csípőjét farát, ...
A farkas szólt : -Ez kissé romlott!
Inkább viszem a nagymamát.
(Efraim)
A nagymama ment is vidáman,
fogta a farkas derekát.
No megnézem, milyen macsó vagy,
ez éjszakát, hogy éled át?!
Reggelre érve ősz anyóka
húzta az ordas tetemét.
Nagy volt a szád, de csöpp a lángod,
s azt hitted ez nekem elég !
(Sida)
Már, minden volt amit csak ember várhat:
E kis mese többet nem ér!
A Farkas jöjjön most piros ruhában?
Kosárkájában bor legyen s kenyér...?
A szegény Farkas sírni tud csak:
-Már azt se tudom hol a farkam...
A síromra majd ezt írjátok:
Én nem ilyen mesét akartam!
(368 szó a szövegben) (689 olvasás)
veva: (11-06-2004 @ 11:50 pm)
Hihh! Ezt a mesét jó sok oldalról átnéztétek-írtátok! :)) A vége különösen tetszett, mert bár farkasnak soha nem éreztem magam, de azt már igen, hogy amibe belecsöppentem, azt bizony előtte nem olyannak képzeltem, mint amivé közben vált -------> és ez általában :(
bla: (11-07-2004 @ 05:34 am)
Nagyon ötletes és mai!
szkallas: (11-07-2004 @ 12:29 am)
Ez, biza jo mese vol!..s nepes a szereplok tabora, volt benne Piroska, Nagymama, farkas,Efraim es Sida!,,,volt sava-borsa!.. elegedett lehet az olvasook tabora!