:
Boldogságra vágyom, édes szerelemre,
Nem egyedüllétre, búsan keseregve.
Sosem tűnő vágyakat őrzök a szívemben,
Fájó könnyek égnek, szomorú szememben.
Ne menj el szerelem, ne menj el megint! -
Kiáltom utána, - de ő csak lemondóan legyint.
Éjszakánként, ha elkerül az álom,
Minden porcikámmal utánad vágyom.
Az édes gyönyörtől, hidd el nem alszom,
Csak álmodom, hogy lázasan csókolod az arcom.
Gyere, gyere, és ne kérdezd, hogy hova megyünk,
Csak az a fontos, hogy örökre együtt legyünk.
(67 szó a szövegben) (689 olvasás)
blue: (01-09-2006 @ 02:56 pm)
Zsuzsi ez e a vers nagyon jó, tetszett. puszi: Gaby
lacoba: (01-09-2006 @ 03:09 pm)
Tetszik a versszakonkénti fokozódás, kiteljesedéstelenség. Láthatók, érezhetők a hangulat adta érzelmek... A nagy szerelem is attól az, ha látunk, érzünk, lelkendezik szívünk, s nem vak, képzelt, félreszabott... Tetszik a versed, azért is írtam a tartalmi dolgokról.
Zsuka49: (01-09-2006 @ 03:20 pm)
Köszönöm Gaby, és Lacoba!
Ezek csak olyan szárny bontogatások, még nem igazán jók, csak próbálgatok.
Remélem, hogy lesznek még jobbak is.
Puszi: Zsuzsi
soman: (01-09-2006 @ 03:32 pm)
Nagyon jól bontogatod vágyodó szárnyaid Zsuzsa; hiszen repülsz! :)
Zsuka49: (01-09-2006 @ 03:34 pm)
Köszi Soman, próbálgatok, próbálgatok.
Pusz: Zsuzsi
AngyaliAndi: (01-09-2006 @ 06:49 pm)
Remélem még sokat próbálgatsz, nagyon tetszik, amit írtál.:))))))))))))
Zsuka49: (01-10-2006 @ 09:57 am)
Köszi Angyalibaby, aranyos vagy.
Igen próbálgatok, de csak lassacskán.
Igyekszem ellesni a fortélyokat a nagyoktól.:)))
Puszi: Zsuzsi