:
Most megfogott valami éppen,
s itt állok most tetrekészen.
Elmondom neked ó,
kedves, jó olvasó,
Nem vagyok én sem teljes vétlen.
* * *
Minden szép, fehér, hó, hahó!
Veled összebújni volna jó!
Simogatnál édes,
Én nem lennék mérges.
Mi szerelmünk, szép, s való.
* * *
Forr, pezseg a vér szívembe,
lázas kéj oson a testembe,
tódul most a vérem,
és én csak azt kérem,
hogy ülj ide az ölembe.
* * *
Behuppantam a verembe,
ezért estem szerelembe.
De ha oda nem esem,
nem hagy el a kedvesem.
Így kést mártott a szívembe.
2005.december
(124 szó a szövegben) (698 olvasás)
blue: (01-18-2006 @ 08:00 pm)
Kedvesek a versszakok.
Anna1955: (01-18-2006 @ 11:38 am)
Aranyosak...Talán az utolsó versszak, nekem kicsit kilóg a többiből hangulatilag....:))))))
Zsuka49: (01-27-2006 @ 09:58 am)
Köszike, hogy olvastátok, bár ez tényleg csak magyar badar.
Azonban néha ilyenekre is szükség van.
Puszi: Zsuzsi
