Zizikével kedvet csinálunk nektek, hogy minnél többen bekukkantsatok a Rím-tan-odába.
Ezek a válaszok versbe foglalva Soman írásaira hangzottak el!!

Szemed elött cikáznak a körök,
de ne félj ez nem örök.
Ködöd ha elillan az öröm,
csak vigyázz, ne legyen több söröd!

* *

Legyen minnél több full adás,
Így nem marad el a full hatás.
Mert az már mégsem járja,
Ha a hatást senki sem várja!

* *

Szép feled ha beleolvad,
Tested ebbe el is sorvad.
Vigyázz hát a fulladással,
S ne olvadjál soha mással!

* *

Inkább a bajszod pödörödjön,
mint a tök Öd(ön) töpörödjön.
Mert annak még hasznát veszed,
ha csak talonba nem teszed.
De ha a talonba beteszed,
messze űz a kedvesed.

* *

Hogyha elűzne a kedves,
azt hiszem - nem csak
a szemed lenne nedves!!  

Hogy a szerelem gaz? -
Az már igaz,
de sajnos más már
nem nyújt vigaszt.

Viszont kendnek e vers remeke,
zsenge lelkem melege.
Remekel Ön Ödön nélkül,
s bár a fejem lilul-kékül,
elteszem ezt szép emlékül.
És azt kérem még legvégül,
hogy verseljen hát e végbül.

* *

Bóti tokkal jó vigyázzon,
kend a széken ne hintázzon,
mert ha hat az Omnia,
még a végén a széken
levő lyukba kell dugnia!
Azt sajna nem tudom,
hogy a kézzel varta ruha jobb-e,
vagy ha a kügyübe egy új Vartát dob be.
A bíró....hm az a vén kujon,
szégyenében elbújjon!!
Vele aztán ne cicázzon,
a kedvesére meg vigyázzon!
Ödön meg ha jól meszel,
attól te jól nem leszel.
Kemény sorok - de jó bele a töltelék,
ezekből kend bőven egyék.
És verse ugyan az ágyra nem dönt,
de testem a röhögésről megdölt.
Köszönöm, üdvözlete engem is elért,
és egy baráti kézfogással felért.
Kendet én is üdvözlöm,
és a hét végén jókat sörözzön!!

* * *  
Elhiszem én Ottó, hogy nem vagy parázna,
se olyan ember, ki másokat gyalázna.
Ám amíg kapkodom a fejem itt össze-vissza,
szemem ügyes versikéd rímeit issza.
Szívem mardossa a sárga irigység,
mert nem jut eszembe semmi hülyeség.
Ezért kapom magam, és megyek dokihoz,
hátha belőlem valami okosságot kihoz.
Megkérem, hogy adjon serkentőt,
de valami finomat, és nem rettentőt.
Hátha holnapra üde, és fitt leszek,
mert ha nem, akkor köztetek elveszek.
S ki áll velem majd akkor szóba,
ha nem cseverészek veletek hébe-hóba?

* *
 

Ottó, de kedves!
Gáláns lovag vagy, és rendes. 
Szavaid oly jól esnek,
hogy szívem csücskében repdesnek!