Azt álmodtam, hogy egy bájos kisangyal,
Színesre festi az összes virágot,
Majd ötvözi azt, a szerelmes vággyal,
S elhozza nekünk az öröm-világot.

Két kezével a bánatot elsöpri,
A boldogságból szép, hosszú láncot fűz,
A szomorú, bús könnyeket letörli,
S szerelemből a szívekbe csokrot tűz.

Kis szalagot köt mindenki hajába,
Melynek aranyló fénye oly ragyogó,
Hogy így mindenkinek szép lesz az álma,

Kedve vidám, s az örömtől nagyon jó.
Reggelre elszállt messzire az álmom,
S oda az éjszakába - visszavágyom.

2006. április 13.