:
Nekem szúrós tüskét szült az élet,
S bánathálót szőtt a fekete pók,
Lelkem emészti, lassan feléget,
Bár csitul a vágy, hol meghal a szó.
Reggel, amikor tükörbe nézek,
És már a messzeségben fény dereng,
Látom jómagam és benne téged,
Vágyódó szemed, ahogy rám mered.
Való ez, vagy csak néma látomás?
Szívemben bujkál, él még a remény,
De kínos szenvedés ez – nem vitás,
Mely gyorsan illan, semmivé elég.
Lám, a tükör torzít, mégis őriz,
S mutat hosszú, hosszú éveken át,
Emléked él, az egekbe fölvisz,
Simogat, ölel - egy életen át.
2006-08-28
(87 szó a szövegben) (683 olvasás)
andika: (08-29-2006 @ 01:28 pm)
nagyon tetszett Zsukám szépen megírtad mint mindig puszillak
csitesz: (08-29-2006 @ 02:55 pm)
Nagyon jó, vágyódó vers. Így kell szeretni.
puszi Józsi
blue: (08-29-2006 @ 09:47 pm)
Nagyon jó a versed Zsuzsi. pusza: gaby
kisssp: (08-29-2006 @ 10:09 pm)
Gyönyörű szép sorok!
Szeretettel Péter
LEKA: (08-29-2006 @ 11:39 pm)
Szia Zsuzsi! Kissé szomorkás hangulatú, de igazán szép vers. Puszillak: Éva
samway: (08-30-2006 @ 07:44 am)
Hogy egy jó cím...mit ki tud hozni az emberből...nagyon tettszett a versed
üdv..józsi
Rien25: (08-30-2006 @ 08:37 am)
Zsuka, ez egyszerűen gyönyörű. Nem tudok mit mondani.
Szégyellem magam, mert én csak ujjgyakorlatnak gondoltam a versírást, mint novellista. Olvasva ilyen műveket, mint a tied valahogy úgy érzem, mintha én nem tisztelném eléggé a verseket a saját firkálmányaimmal...
Ez viszont A VERS.
Puszi,
Rien
Angeli: (08-30-2006 @ 11:44 am)
Nagyon szép lett Zsuzsim! Gratulálok! Puszi!
Hezekiah: (08-31-2006 @ 01:28 am)
Kedves Zsuka! :) Látom nálad sem az ezüstös-színű üvegdarab került elő, hanem a lélek hangjai szólalnak meg. Köszönöm, hogy olvashattam szép versed.
zsuka49: (09-02-2006 @ 05:19 am)
Mindenkinek köszönöm a figyelmét, és a kedves szavakat!!
Puszi nektek: Zsuzsi
