:
Forog a szerencsekerék, ütöd a királyt,
S vakon hiszed, hogy tied a főnyeremény,
Egy lapra teszel mindent, bár az ész kiált,
De csak hajt és hajt a játékszenvedély.
Játszani és nyerni akarsz mindenáron,
Mert oly jó az a bizsergető érzés,
Mikor kiderül, Fortuna kihez áll most,
Megszállottként játszol - ez nem is kérdés.
Már nincs családod, mindened elveszett,
Dupla, vagy semmi az alap - s a lét a tét,
Nem hagy nyugodni e furcsa élvezet,
Bár tudod ez a hajsza - csak kidobott pénz.
Nehéz megállni, hisz a lejtő meredek,
Lecsúszol, ha a kártyád rosszul kevered.
2006. november 1.
blue: (11-01-2006 @ 05:07 pm)
Te kis kártyás. Én még lassan a magyar kártyát sem ismerem. A vers nagyon jó. puszi: gaby
LEKA: (11-01-2006 @ 06:44 pm)
Szia Zsuzsi! Remek a választásod. Nagyon igaz, aki kártyára teszi a boldogságát, könnyel elveszíthet mindent. Ismét szonettel jeleskedsz. Puszi: Éva
Netelka: (11-01-2006 @ 07:26 pm)
Komoly problémát vet fel a versed, Zsuzsim. Borzasztó lehet annak a családnak, ahol van egy ilyen eltévedt bárány.
prayer: (11-01-2006 @ 07:36 pm)
Blue Gabyból kiindulva, én azt mondom, Te kis hamiskártyás!... hát szabad eljátszani velünk?!... S mivel már egy ideje nem reagálsz a hozzászólásokra, azt mondom helyetted: Persze, hiszen szomjúzón igénylitek.
Eroica: (11-01-2006 @ 09:19 pm)
Zsuzsim!Dupla vagy semmi! Jól kitaláltad! Nekem eszembe nem jutott semmi róla/pillanat!Gratulálok!
zsuka49: (11-02-2006 @ 05:43 am)
Köszönöm Gabykám, hogy olvastál!
Puszizsuzsi
zsuka49: (11-02-2006 @ 05:44 am)
Bizony, bizony Évi - ez így van! Köszike a figyelmedet.
Puszizsuzsi
zsuka49: (11-02-2006 @ 05:46 am)
Igen Netikém, ez valóban borzasztó lehet.
Ismerek egy emberkét, akinek mindene majdnem elveszett, szerencsére még időben fordult segítséghez. Valahol olvastam, hogy a játékszenvedély sokszor már betegséggé növi ki magát néha.
Köszi a figyelmedet neked is: Zsuzsi
zsuka49: (11-02-2006 @ 05:48 am)
Köszönöm neked is Zolikám, hogy olvasol.
Imádok egyébként kártyázni én is, de csak úgy finoman, ha összejön a társaság.
Zsuzsi
zsuka49: (11-02-2006 @ 05:51 am)
Köszi Erikám, hogy olvasol Te is. Valahogy most a héten nekem se nagyon jut eszembe semmi olyan könnyen. A másik versnél én is meg vagyok lőve. Anyám keze nekem is eszembe jutott, de már írtak róla.
Na mindegy, még van egy nap, hátha.....
Puszizsuzsi
tokio170: (11-02-2006 @ 09:24 am)
Ez a kártyadolog is olyan, mint az élet többi területe, sokan élnek abból-nagyon szépen-,hogy mások veszítenek.Jól nyúltál a "problémához". Szia.
vp_rozika: (11-03-2006 @ 03:37 am)
Szia Zsuzsi! Kár, hogy aktualitása van szonettednek! Kemény, pattogós soraid jól érzékeltetik a züllésbe rohanás dübörgését. E szomorú jelenség rímekbe foglalásához fogadd őszinte gratulációmat! Aktualitását szívesen törölném életünkből. Puszillak, Rozika
zsuka49: (11-03-2006 @ 06:57 am)
tokio170, Rozika, köszönöm, hogy olvastatok!:))
Puszizsuzsi