:
Röpke szellő fut a házak elején,
kémény ölén néha fáradtan pihen,
viharfelhők gyűlnek az ég tetején,
fekete szemekkel néznek messzire.
Magányos lét kiált, tengerként lüktet,
morajlását távol repíti a szél,
sír bánatában, hisz oly egyedül lett
és e hazug világban veszettül fél.
Az élet rohanva éveket morzsolt,
soha nem volt képek lassan peregnek,
a villanó remény szíveket horzsol
s a hiteknek új, szebb utat keresnek.
Soha nem volt szerelem búcsúzva int,
soha nem volt fénye álomba ringat,
hozzá szívem dobbanása ritmust üt
s míg álmodom – odakint lassan pirkad.
2006. december 3.
(90 szó a szövegben) (676 olvasás)
zsuka49: (12-11-2006 @ 04:04 pm)
Köszi piro, hogy itt jártál!:)))
Zsuzsi
zsuka49: (12-11-2006 @ 04:05 pm)
Köszönöm Laci, hogy olvastál!:)))
Zsuzsi
persecuted: (12-11-2006 @ 05:14 am)
Szép, Zsuzsi:) Mindig volt-van-lesz szerelem reményein át küldöm puszáimat:) Szép napot-hetet Neked:))
Lacoba: (12-11-2006 @ 08:11 pm)
Soha nem volt? Ki tudja? Talán csak másképpen....
zsuka49: (12-11-2006 @ 08:35 am)
Köszönöm Marim, neked is viszont kívánok minden szépet, és jót!!:))
Puszizsuzsi
piroman: (12-11-2006 @ 10:07 am)
Főleg az utolsó ellentétpár...Jó!
tokio170: (12-11-2006 @ 11:16 am)
Nekem; fáradtan piheg, és (sok) fekete szeme(ik) kocsányon lifeg (mintha már épp esni kezdene). A házak tetején futhatna a szellő, mivel ott a kémény és a felhők az ég elején nyugodtan gyűlhetnének. A többi tökéletes. Szia: Laci.
zsuka49: (12-12-2006 @ 05:26 am)
Köszönöm, hogy itt jártál Lacikám!:))
Zsuzsi
Eroica: (12-12-2006 @ 08:33 pm)
Puszizsuzsi! Tetszik a tenger-lét-hit összekapcsolódása!
zsuka49: (12-13-2006 @ 06:02 am)
Köszönöm Erikám!:))Puszillak: Zsuzsi
