Leszállt az éjszaka, fent sötét az ég,
pihenni tér a ma, szürke alkonyon,
csillagok tüze küld aprócska kis fényt,
míg alszik a világ fáradt holnapon.

Álmomban újra piciny gyermek vagyok,
anyám lágyan súgja az esti mesét,
kezembe jövőmmel telnek a napok
és pókangyal szövi nékem a reményt.

Nagyanyám szavai festenek kék eget,
éhes szomjam kakaóval oltja el;
úgy visszahoznám e múló éveket,

ám hívó szavamra senki sem felel.
Süvít a szél, némán, búsan hantra hull,
sírok közt elárvult falevelet fúj.

2006. december 16.